Kutatások szerint a fejlett országokban krónikus D-vitamin-hiány jellemző, pedig e vitamin nélkülözhetetlen a csontok felépítéshez, a csontanyagcsereréhez - fokozza a vesékből és a belekből a csontok szilárdságáért felelős kalcium, illetve foszfor visszaszívását, azaz gátolja kiürülésüket a széklettel, vizelettel és azokat hormonok segítségével beépíti a csontokba, segíti a csontlebontó sejtek működését, ami emeli a kalcium-foszfor vérszintet. Szerepet játszik a sejtek működésében, osztódásában, differenciálódásában és az anyagcserében.
Mivel e vitamin zsírban oldódó, ezért a szervezetben a zsírban raktározódik, nem ürül ki mint a vízben oldódó társai. Emiatt a túladagolásnak van veszélye, ügyelni kell a bevitt mennyiségre. Hiánya esetén csontritkulás, csontlágyulás jelentkezhet, izomgörcsök léphetnek fel, gyorsan romlik a fogak állapota. angolkór alakulhat ki, a csontok deformálódnak. A nem megfelelő ellátottság növeli számos betegség előfordulási gyakoriságát. A D-vitamin túladagolás esetén gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizelet kiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság lép fel. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek.
A D-vitamin forrásai
A csukamájolaj – amely a tőkehal májából készül - a legmagasabb D-vitamin tartalmú élelmiszer, éppen ezért megfontoltan kell alkalmazni. Hatását erősíti az A-vitamin és az omega-3, ezek beviteléről is gondoskodni kell. A 330 mikrogramm/100g vitamintartalmú olaj mellett jelentős a tojássárgája (60 mikrogramm/100g) a tej és tejtermékek is tartalmaznak vitamint. A hering és a lazac D-vitamin tartalma, tehát az élelmiszerrel bevitt ergokalciferol (D2-vitamin) a vékonybélből szívódik fel, a kolekalciferol (D3-vitamin) a bőrben képződik UV-B sugárzás hatására. A tej, tejtermékek, tojás tartalmaznak D-vitamint, de a rendszeres napon való tartózkodással is elláthatjuk szervezetünket D-vitaminnal, a téli időszakban vitaminkészítmény alkalmazása hasznos.
A D-vitamin szerepe, hiánya
A fejlett országokban a krónikus D-vitamin hiányt több tanulmány is kimutatta, pozitív összefüggést mutatható ki az alacsonyabb D-vitamin-szint és az összhalálozások száma között. Egy hazai vizsgálat szerint a 19 év feletti lakosság átlagos bevitele férfiak esetén 2,2, nőknél 1,9 mikrogramm/nap volt. A hazai ajánlás 30 év alatt 5 mikrogramm/nap (200 NE/nap), ennél idősebb korban 6 mikrogramm/nap (240 NE/nap). A nemzetközi ajánlás 50 év felett 10 mikrogramm/nap (400 NE/nap), 70 év felett 15 mikrogramm/nap (600 NE/nap).
Láthatjuk, hogy a hazai beviteli értékek nagyon lesújtóak. A hiány oka a kevés napozás, a test ruhával való fedése, elhízás (a bőr alatti zsír ugyanis megköti a bőrben szintetizált vitamin jelentős részét), idős korban a bőr szintetizáló képességének a csökkenése, veseműködési zavarok, májbetegségek.
Összefüggés mutatható ki a vitaminszint és a felső légúti fertőzések között, de a kevés vitaminbevitel növeli a felnőttkori asztma gyakoriságát is. Segít a tuberkulózis bacillus elleni védelemben, de csökkenti az influenzafertőzések gyakoriságát is. A csukamájolaj vagy az egyes összetevők kedvező hatásúak a rheumatoid arthritisben.
Az 1-es típusú diabetes autoimmun folyamat, melynek során az inzulint termelő béta-sejtek károsodnak. Egy vizsgálat szerint e betegeknek gyakran alacsonyabb D-vitamin-szintjük van. A csukamájolaj fogyasztása csecsemőkorban csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát, csakúgy mint a megfelelő D-vitamin ellátottság a felnőttkori kettes típusú cukorbetegség kockázatát és a kialakulását is. A Crohn-betegség és a kardiovaszkuláris betegségek esetében a gyulladásos folyamat játszik szerepet, mely mindig mikrobás fertőzésből származik. A D-vitamin-hiány nagyon gyakori idős korban, hajlamosít a kardiovaszkuláris betegségekre, és növeli a mortalitást (halálozást) is. Hazai vizsgálat szerint inverz összefüggés van a D-vitaminszint és a vérnyomás, ebből eredően a krónikus szívelégtelenség – ami a leggyakoribb halálozási ok – között.
Az időskori rossz kedélyállapot, csökkent agyi teljesítőképesség és az Alzheimer kór is kapcsolatban áll a nem megfelelő vitaminszinttel. A D-vitamin-hiány növelheti a Parkinson-kór kockázatát is.
Összefüggés mutatható ki a vér alacsonyabb D-vitamin szintje, illetve az időskori csontritkulásból eredő elesés gyakorisága, a csonttörés kockázata, valamint a combnyaktörés között.
Keresik a választ arra, hogy mely rákbetegségek között van összefüggés a nem megfelelő D-vitaminszint és a betegség kialakulása között. Fordított összefüggés van a colorectalis carcinoma, az emlőrák és a hasnyálmirigyrák között, ugyanakkor más tanulmányok ezt nem erősítették meg a nyelőcső- és gyomorcarcinoma esetében. A megemelt D-vitamin-szint csökkentheti a prosztatarák kockázatát. A kalcium csökkentheti a biológiailag aktív D-vitamin mennyiségét a testben, így érdemes pótolni azt.
Összességében elmondhatjuk, hogy az alacsonyabb D-vitamin-szint fokozza a fertőzéses eredetű betegségek, az autoimmun betegségek, a neurodegeneratív betegségek, a kardiovaszkuláris betegségek, az osteoporosis és a daganatos betegségek kockázatát. Ugyanakkor a D-vitamin bevitelével ezt a kockázatot csökkenthetjük. A napon való tartózkodás segít a vitamin szintézisében, de a hidegebb időszakban már nem elégséges ez, tehát kívülről kell bevinni a vitamint. A túladagolásra azonban ügyelni kell, mivel a zsírban oldódó vitaminoknál ez kockázatot jelent. A D-vitaminnal együtt a szinergens hatású A-vitamint és omega-3 zsírsavat is alkalmazni kell. E tápanyagokat természetes formában együttesen tartalmazza a csukamájolaj.
Omega-3 zsírsavak
Magyarországon az emberek általában telített állati eredetű zsírokat fogyasztanak, kevés a telítetlen zsírsavak aránya, pedig ezek védik a szív és érrendszert, míg az állati zsírok károsítják azt, emelve a koleszterinszintet. A telített és telítetlen zsírsavak ideális aránya 1:3 lenne, manapság viszont 20:1-hez arány jellemző. A bevitt omega-3 (n-3) zsírsav mennyisége napi 1-2 g körül lenne ideális, a fenti arányok megtartásával.
Az esszenciális n−3 zsírsavak közé tartoznak a többszörösen telítetlen alfa-linolénsav (ALA), eikozapentaénsav (EPA), és dokozahexaénsav (DHA). A szervezet ALA-ból korlátozott mértékben ugyan, de elő tud állítani EPA-t, DHA-t.
Szükséges a normális növekedéshez és az egészséghez, szív- és érrendszerre gyakorolt jótékony hatása is közismert, ezzel csökkentve a kardiovaszkuláris megbetegedés kockázatát, a triglicerid szintet, a pulzus számot, a vérnyomást és az érelmeszesedést. A repce, a halolaj, csukamájolaj, dióolaj, mandula- és mogyoróolaj, valamint a lenmagolaj értékes e telítetlen zsírsavak tekintetében. Az omega-3 zsírsav megakadályozza a vérrögök képződését, elősegíti az erek elernyedését és tágulását (rugalmasságát), javítja a vérkeringést, növeli a HDL-koleszterin-szintet, daganatmegelőző hatású, a csontleépülés ellen is véd. Az időskori sárgafolt-degeneráció kockázatát is csökkenti, de a szemszárazság előfordulása is csökkenthető vele. Az omega-6-zsírsav a növényi olajok fő alkotóeleme, kedvező kardiovaszkuláris hatású, azonban nincs daganatprevenciós szerepe.
