Tudtad, hogy szinte biztosan D-vitamin hiányos vagy?

Ha valakit megkérdezünk arról, hogy milyen vitaminokat szed biztosan rávágja, hogy C-vitamint. Erről ugyanis mindenki tudja, hogy ajánlatos szedni. Ezzel talán elkerülhetőek a jött-ment vírusok és megfázások, de mi van a D-vitaminnal? Az emberek fejében még mindig nincs dobogón a „szedni kell” vitaminok között, pedig előkelő helyet foglalhatna el. 2012 májusában tizenkét orvosi társaság együttműködésével megszületett a hazai D-vitamin-konszenzus, ami az eddig előírt napi mennyiség többszörösét javasolja nem csak az időseknek, de a csecsemőknek is.

A D-vitamin fő forrása a napsütés, amivel sajnos Magyarország területén ősz és tavasz között nem sokszor találkozunk. Persze ott van még a síelés vagy egy drága Kanári-szigeteki nyaralás alternatívaként, de ezt a legtöbbünk nem engedheti meg magának. Viszont attól, hogy nem süt a nap, nem dughatjuk homokba a fejünket mondván, hogy majd nyáron a Balaton-partján vagy épp egy Margit-szigeti séta során behozzuk a lemaradást. A D-vitamin szintünk nem tudja, hogy jön a borús tél, így nem tud raktározni, mint a medve, mielőtt téli álomra hajtaná fejét. A D-vitamin szedése télen nem csak azért fontos, hogy megakadályozzuk a csontritkulást vagy éppen 1-es és 2-es típusú cukorbetegségek kialakulását – amellett, hogy ezek is komoly következmények. A D-vitamin-hiány súlyosabb velejárói közé tartozik, hogy növelheti a sclerosis multiplex, illetve az emlő- és vastagbélrák kialakulásának esélyét is.

„Életünket házakban éljük, kevés időt töltünk szabad levegőn, ez okozza, hogy a világ civilizált részén még nyáron is óriási a D-vitamin-hiány, ami a magyar lakosság mintegy felét is érinti. Ha ez megszűnne, és a téli időszakban is pótolná mindenki a D-vitamint, a daganatok száma harmadával, a combnyaktöréseké negyedével, a kardiovaszkuláris megbetegedéseké tizedével csökkenne, és egyes számítások szerint akár 90%-kal kevesebben betegednének meg influenzában. Végső eredményként 2-3 évvel nőne az átlagéletkor” - mondta a Semmelweis Hírek egyik riporterének Dr. Lakatos Péter a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára a témáról.

A kutatások szerint a magyar lakosság 91%-a D-vitamin-hiányos, ami egy horrorisztikusan magas szám. De persze a maradék 9% nagy része sem azért szed megfelelő mennyiségű D-vitamint, mert követi az ajánlott bevitelt, hanem mert már egy D-vitamin-hiány következtében kialakult betegség kezelésének részeként kell nagy mennyiséget szednie. Ilyenek például a csontritkulásos betegek. Arról pedig még szó sem esett, hogy a magas dózisú (max. 4000 NE/nap) D-vitamin bevitel segíthet a fogyásban is.

Így tehát, hogy megelőzzük ezeket a komoly betegségeket ajánlott a D-vitamin-konszenzusban leírt mennyiségeket étrend-kiegészítőkkel bevinni szervezetünkbe, míg nem süt ki a nap. A következő táblázatban látható, hogy melyik korosztálynak mennyi az új, napi előírt mennyiség. (10 mcg=400 NE)