fbpx
Azt érzékeltük, hogy kerested fel oldalunkat. Tudtad, hogy ebbe az országba is teljesítünk rendeléseket?
Részletek
Loading...
9985 Ft felett ingyenes szállítás!
5000 Ft felett ajándék!
Minden, ami vegán Környezetvédelmi hitvallásunk
Emésztés
Élelmi rostok: két gyakori tévhit és a meglepő igazság

Élelmi rostok: két gyakori tévhit és a meglepő igazság

"Elég rostot eszem, mert müzlivel indítom a napot. Egyébként is jó az emésztésem, akkor meg minek foglalkozzam ezzel?" - ismerős gondolatok? Pedig a kérdés nem ilyen egyszerű. Olvass részletesen arról, miért fontosak a rostok az egész szervezet egészséges működéséhez és mit kell (t)enned, hogy kihasználd az előnyeit!

Élelmi rostok: két gyakori tévhit és a meglepő igazságAz élelmi rostok a növények sejtfalát alkotó anyagok összessége. Erre a tápanyagra a növényeknek kizárólagos monopóliuma van. Ez azt jelenti, hogy ha hozzá szeretnél jutni, csak egyetlen természetes út van rá: növényeket kell enned!

Táplálkozási szempontból a rostok szénhidrátok – egészen pontosan komplex szénhidrátok. Amikor három vagy több cukormolekula lánccá összekapcsolódik, akkor létrejön a rost. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rost cukorként is viselkedne a szervezetben. Egyáltalán nem.

A finomított cukor emésztése a szájban kezdődik és kb. 20 perccel később már fel is szívódik a vékonybélben. Ezzel szemben a rostok molekulái között olyan erősek a kötések, hogy a szervezet enzimei nem képesek felbontani azokat. A rostok tehát lényegében változatlanul haladnak a szájtól a gyomron és vékonybélen át a vastagbélig.

A rostokkal kapcsolatos két leggyakoribb tévhit, hogy mindegyik egyforma, illetve hogy semmi mást nem csinálnak, csak áthaladnak a szervezeten. Hogy miért is nem igaz egyik állítás sem? Olvass tovább és megtudod!

1. tévhit: Minden rost egyforma, és elég, ha csak a grammokat számolod.

Az élelmiszerüzletek kínálatát böngészve, a csomagolásokat olvasgatva, könnyedén arra a következtetésre juthatsz, hogy minden rost egyforma. Jó rostforrás a reggelizőpehely, a zabkása, vagy éppen a granola szelet is, és ezek mind egymással felcserélhetőek. Elég, ha ügyelsz a napi rostmennyiségre, mással nem is kell foglalkoznod. Ez azonban nincs így!

A bevitt rost forrása rendkívül fontos. A müzlidben vagy reggeli kekszedben lévő rost nem ugyanaz, mint a quinoában lévő rost. Ez lényegében ahhoz hasonlítható, ahogyan a bevitt zsírok és fehérjék forrásának is jelentős szerepe van a bélflórára gyakorolt hatás szempontjából.

Túlzott leegyszerűsítés a rostokat pusztán grammokban mérni és úgy tenni, mintha mind egyenlő lenne. Egyszerűen nem elegendő pusztán a mennyiséget nézni, mert a forrás is kritikusan fontos. A grammokra történő koncentrálás két okra vezethető vissza. Egyrészt, ez egyszerű, az egyszerűség pedig kényelmes. Másrészt, fogalmunk sincs, hogy valójában hányféle rost létezik a természetben.

Az élelmi rostok kémiai szerkezetének vizsgálata hihetetlenül bonyolult feladat, a bolygónkon pedig 400 ezer különböző növény létezik, amiből 300 ezer ehető. Feltehetően több százezer, ha nem több millió rostféle lehet a természetben. Ennek csak a töredékét azonosítottuk eddig.

Az élelmi rostok átfogó elemzésének komplexitása miatt leegyszerűsítettük a dolgokat, és csak két fő kategóriába soroljuk be őket: oldható és oldhatatlan rostok. Az oldható rost könnyen feloldódik a vízben és ragadós, gélszerű anyaggá válik. Az oldhatatlan rost egyáltalán nem oldódik vízben, lényegében változatlan marad a formája. A legtöbb növényben mindkettő megtalálható, bizonyos arányokban, ezért erre annyira nem fontos figyelned.

A grammok mellett a sokszínűségre érdemes figyelned, vagyis hogy minél változatosabb növényi táplálékokat fogyassz, hiszen így tudsz a lehető legtöbbféle rosthoz (és egyéb hasznos tápanyaghoz) hozzájutni. Ne támaszkodj csak quinoára, zabkására és édesburgonyára rostforrásként, igyekezz minden nap másféle zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket és hüvelyeseket enni!

Élelmi rostok: két gyakori tévhit és a meglepő igazság2. tévhit: A rostok szimplán csak áthaladnak rajtad.

Ha végzel egy gyors internetes keresést, könnyen rátalálsz a rostok alapvető egészségügyi előnyeire: segítik a rendszeres és hatékony székletürítést a hasmenés és a székrekedés megszüntetése, illetve a széklet tömegének és méretének növelése révén, csökkentik a koleszterinszintet, és optimalizálják a vércukorszintet.

Ezek természetesen mind nagyszerű dolgok, az élelmi rostok ezen jótékony hatásait mindenképpen el kell ismerni. Másfelől azonban ha ott megállunk, hogy jót tesznek az emésztésnek és a bélmozgásnak, akkor egyértelműen alulbecsüljük a rostok egyedülálló képességeit.

Amit a rostokról mindenki megtanult az az, hogy „elöl” bemennek, majd „hátul” távoznak, útjuk során pedig kitakarítják a bél nyálkahártyáját és elősegítik az emésztőrendszer megtisztulását a salak- és méreganyagoktól. Ez mind igaz, de ha csak ennyit állítunk, azzal végtelenül leegyszerűsítünk egy amúgy elképesztően komplex tápanyagot. Érdemes közelebbről is megismerni az élelmi rostokat.

Mi emberek nem tudjuk magunktól feldolgozni a rostokat. Persze, rendelkezésünkre állnak olyan enzimek, mint a glikozid-hidrolázok, amelyek segítenek lebontani a komplex szénhidrátokat, de csak 17 van belőlük. 17, és egyik sem képes a rosthoz hasonló nagyobb méretű molekulák lebontására. A rostok feldolgozása tehát szó szerint lehetetlen feladat számunkra.

Ha egy steril, baktériummentes buborékban élnénk, soha nem tapasztalhatnánk meg a rostok előnyös tulajdonságait. Szerencsénkre nincs így, ezért kis barátaink tudnak nekünk segíteni. Az emberi bél-mikrobiom vagy más néven bélflóra ugyanis tele van a rostok és komplex szénhidrátok feldolgozását végző enzimekkel.

Szervezetünk saját 17 enzime eltörpül a bélflórában található akár 60 ezer hasznos enzim mellett. Figyelembe véve, hogy a természetben 300 ezer ehető növény van és akár milliónyi rostféle létezhet, nem is annyira meglepő, hogy mikrobiomunkban ilyen sok enzim áll rendelkezésünkre.

A rostok emésztését „kiszervezzük” a mikrobák felé, kihasználva alkalmazkodóképességüket. Minden egyes növényhez, minden egyes rosttípushoz meghatározott mikrobák csapatmunkájára van szükség. A feladat nem egyszerű, de ezek az apró, ám hatékony élőlények hibátlanul megoldják.

A rostok a bélflóra összetételét megváltoztatják, a hasznos baktériumok javára, ami lényegében az egész szervezetnek jót tesz, beleértve az immunrendszert, az agyat, az idegrendszert, a szív- és érrendszert és az anyagcserét is.

Bélügyek, emésztésgondok? Itt vannak a rostok! Útifű maghéj + almapektin - NÉZD MEG A VIDEÓT!

Felhasznált irodalom
mindbodygreen.com/articles/two-of-the-biggest-fiber-myths-debunked
Ha tetszett, oszd meg vagy kedveld!
Kapcsolódó termékek
Netamin Facebook oldal Netamin Instagram oldal Netamin Pinterest oldal Netamin Youtube csatorna Netamin kapcsolat oldal Black Friday modal háttér