Ha még 5000 Ft értékben vásárol,
akkor a GLS futárszolgálatos KISZÁLLÍTÁS INGYENES!
0 db termék
0 Ft

Célzott zsírégetés hasról, combról, stb. – mégis létezik?

A legtöbb embernek van olyan kényesebb testrésze, amelyről többet szeretne fogyni. A nők általában a combokra és a csípőre, vagy a felkarra lerakódott zsírral folytatnak állandó küzdelmet, míg a férfiaknak leginkább a hasi zsír okoz gondot. A makacs zsírpárnák viszont csak nem akarnak úgy igazán megmoccanni, hiába végezzük a sok célzott gyakorlatot. Miért is tennék? Hiszen a helyi zsírégetés nem létezik, csak egy mítosz – vagy talán mégsem?

Minél több a felülés, annál kockásabb a has?

Világszerte nők és férfiak milliói végeznek combizom gyakorlatokat vagy felüléseket, egyszerre akár több száz ismétlést is, mivel meg vannak győződve, hogy így több zsírt tudnak leégetni az adott területről. Természetesen ezek a gyakorlatok (a megfelelő étrenddel párosítva) valóban működnek: a fogyni vágyó személy tényleg zsírt veszít a kívánt területről. Ugyanakkor ez még nem bizonyítéka a helyi zsírégetésnek, mert nem jelenti azt, hogy a hasról (vagy bármelyik más célzott területről) több zsírt vesztettünk volna, mint a testünk többi részéről.

A testmozgás, az edzés fokozza az energiafelhasználást. Ha több kalóriát égetünk el a nap folyamán, mint amennyit beviszünk a szervezetbe, akkor a test erre a saját energiatartalékai (pl. a zsírszövet) elégetésével válaszol. Az elégetett zsír egy része az edzett testrészről származik, de könnyen lehet, hogy ugyanannyi zsírt égettünk volna el akkor is, ha másfajta, de az energiafelhasználást ugyanolyan mértékben fokozó gyakorlatokat végzünk.

A helyi zsírégetésről kétségkívül jóval többet tudhatunk meg, ha anekdotikus bizonyítékok helyett a tudományos szakirodalom felé fordulunk, vagyis olyan adatokra támaszkodunk, melyek jól kontrollált körülmények között végzett vizsgálatokból származnak.

Miért kezeltük eddig mítoszként a helyi zsírégetést?

1983-ban kutatók egy csapata megvizsgálta, hogy egy felülésekből álló edzésterv segíti-e a hasi zsír célzott elégetését. Az eredmények alapján egy ilyen edzés protokoll nem tudott több zsírt eltüntetni a hasról, mint a hát vagy a fenék területéről. 2011-ben egy hasonló tanulmány újra megerősítette ezt a konklúziót: a felüléseket végző embereknek semmivel sem lett kockásabb a hasa, mint az ugyanannyi kalóriát fogyasztó, de felüléseket nem végző embereknek.

2013-ban új megközelítést alkalmaztak arra, hogy a helyi zsírégetés lehetőségét megvizsgálják. A kutatás résztvevői egyik lábukkal lábnyomást végeztek gépen, magas ismétlésszámban, míg a másik lábukat egyáltalán nem edzették. Az eredmény: az edzett lábról nem vesztettek több zsírt, mint a nem edzett lábról, sőt, a zsírvesztés csak a felsőtesten volt jelentős.

Egy 2007-es tanulmányban a résztvevők a nem domináns karukkal végeztek ellenállásos (erősítő) edzést, 12 héten át. A másik kart nem edzették. MRI felvételek alapján a kutatási időszak végére nem volt eltérés a két kar zsírvesztése között.

Mindezek után nem csoda, hogy kialakult az általános nézet, mely szerint helyi zsírégetés nem létezik. De álljunk csak meg: a felüléses tanulmányokban egyáltalán nem csökkent a teljes testzsír mennyisége, a lábnyomásos tanulmányban egyik lábon sem történt zsírvesztés, míg a karedzéses tanulmányban a teljes testzsírt nem is mérték. Persze, hogy nem létezhet úgy helyi zsírégetés, ha egyáltalán nem is történik jelentős mértékű zsírégetés (egyik kísérleti csoportban sem).
Ami ennél is fontosabb: a helyi zsírégetés igazolásához a zsírégetés sebességét kellene megvizsgálnunk, és összehasonlítanunk a többi testrésszel. Könnyen lehet, hogy a célzott gyakorlatok hatására a hasi zsírégetés gyorsabbá válik, míg máshol lelassul a zsírvesztés (az egész testen mért zsírvesztés állandó marad, a helyi zsírégető gyakorlatok mindössze az adott területen tapasztalt zsírégetés sebességét befolyásolhatják).

Új kutatási eredmények a helyi zsírégetésről: vége egy korszaknak?

A helyi zsírégetésnek elméleti akadálya nincs. Azt régóta tudjuk, hogy a helyi lipolízis, vagyis a zsírsejtek lebomlása, a raktározott zsírsavak mobilizálása a zsírszövetből lehetséges. Az aktív izmok környezetében több zsír ég el, mint az aktív izmoktól távol eső területeken. A bal láb edzése során a bal combról több zsírnak kell elégnie, mint a jobbról. Ez a helyi zsíroxidáció annak az eredménye, hogy az edzett szövet körül fokozódik a hőmérséklet és a véráramlás, ami aztán javítja a zsírégető hormonok (pl. adrenalin és noradrenalin) szállítását. Az aktív izom ugyancsak kiválaszthat olyan anyagokat, melyek emelik a zsíroxidációt a környező zsírszövetekben.

Egy 2015-ös tanulmányban túlsúlyos nőket két csoportra osztottak: egyik csoport csak diétázott, míg a másik a diéta mellett hasi edzést is végzett. Mindkét csoport ugyanannyi teljes testzsírt vesztett, és ugyanannyi hasi zsírt. De most következik a meglepetés: a hasi edzést is végző csoportban a derék körfogat, a hasi szubkután (bőr alatti) zsír vastagsága, és a hasi bőrredő vastagsága nagyobb mértékben csökkent, mint a diétázó, de nem edző csoportban. Habár a különbségek statisztikailag nem voltak szignifikánsak, mégis teljesen egybevágtak azzal, amit elvárnánk a helyi zsírégetéstől.

2017-ben újabb tanulmány jelent meg a témában, ami igazolta, a helyi zsírégetés mégsem egy mítosz, valóban lehetséges. Az alsótestet erősítő gyakorlatok több zsírvesztést eredményeztek az alsótesten, míg a felsőtestet erősítő gyakorlatok több zsírvesztést értek el a felsőtesten. Mindkét csoportban jelentős, és megegyező mértékű teljes testzsírcsökkenés volt megfigyelhető. Az energiabevitel nem változott a vizsgálat ideje alatt.

A következő kérdés: milyen erős hatása van a helyi zsírégetésnek? A kutatás alapján meglehetősen erős, de ehhez szükség volt arra, hogy az erősítő edzés után kardió testmozgást is végezzenek az alanyok. A magas intenzitású edzés a legjobb módszer arra, hogy a testhőmérsékletet, a zsírégető hormonok termelését és a véráramlást megnöveljük. Ezzel a zsírsavak mobilizálódnak a zsírsejtekből. De fontos, hogy a zsírsavak oxidációjának is be kell következnie ezután, különben a zsírsavak reészterifikációja történhet meg, vagyis a helyi zsírmobilizálásból nem lesz helyi zsírégetés.

Alapvetően tehát három feltétele van annak, hogy a helyi zsírégetés működni tudjon:

1. Magas intenzitású edzés…

A helyi zsírégetéshez a megcélzott terület körül található izmokat magas intenzitással meg kell dolgoztatni, ahhoz, hogy a testrész hőmérséklete, a véráramlás és a hormonszállítás fokozódjon. A legideálisabb ehhez az erősítő, súlyzós edzés, hiszen ez tud elegendő ellenállást biztosítani.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy ez izomnövekedéssel is fog járni, ezért például a helyi zsírégetés érdekében végzett magas intenzitású tricepsz edzés nem biztos, hogy jó döntés, ha nem szeretnénk izmosabb karokat is.

2. Amit magas energiafelhasználás követ…

A helyi zsírégető gyakorlatok önmagukban nem elegendők. Olyan gyakorlatokkal kell társítanunk őket, melyek elégetik a mobilizált zsírsavakat és valóban el is tüntetik a zsírt a kívánt területről vagy területekről. A kardió vagy a teljes testes erősítő edzés kitűnően megfelel erre a célra.

3. És jelentősebb energiadeficittel társul

A helyi zsírégetéshez elengedhetetlen feltétel a teljes testzsír csökkenése, amihez pedig energiadeficitre van szükség. Az energiadeficit annyit jelent, hogy a táplálékkal bevitt energiának kevesebbnek kell lennie, mint a felhasznált energiának. Hiába is végzi valaki ezresével a felüléseket vagy a combgyakorlatokat, ha közben szervezete nincs „zsírégető üzemmódban”.

Összességében tehát kijelenthetjük: vége annak a korszaknak, amikor a helyi zsírégetést egy legyintéssel elintéztük, mondván „az csak mítosz”. A megfelelő körülmények között nagyon is lehetséges!

Felhasznált irodalom

www.bayesianbodybuilding.com/science-spot-reduction-myth/
www.t-nation.com/training/targeted-fat-mobilization

Hozzászólások

Kérdése van?

Kíváncsi termékeinkkel kapcsolatban valamire és nem találja a választ?

Írja le nekünk, hogy miről olvasna szívesen és mi utánajárunk Önnek!

Itt írja meg üzenetét

Kapcsolódó cikkek