Ha még 5000 Ft értékben vásárolsz,
akkor a GLS futárszolgálatos KISZÁLLÍTÁS INGYENES!
0 db termék
0 Ft

Bélflóra és autoimmun betegségek: mi az összefüggés?

Bélflóra és autoimmun betegségek: mi az összefüggés?Az elmúlt évtizedekben egyre több az autoimmun beteg, ám hogy ennek a jelenségnek mi lehet az oka, azt sajnos még az orvostudomány sem tudja pontosan megmondani. Elméletek mindenesetre már léteznek, és úgy tűnik, a kutatásoknak köszönhetően egyre közelebb jutunk a megoldáshoz. Napjainkban különösen nagy figyelem fordul a bélflóra szerepére az autoimmun betegségek kialakulásában. Hogy miért? Olvass tovább, ha többet szeretnél tudni!

Autoimmun betegségek: alapvető tudnivalók

Autoimmun betegségről akkor beszélhetünk, amikor az immunrendszer támadó jellegű immunválaszt indít a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen. Kicsit egyszerűbben megfogalmazva ez annyit tesz, hogy a szervezet valamilyen okból idegenként kezeli saját sejtjeit és szöveteit, és megtámadja azokat.

Az immunrendszer szerepe, hogy a betolakodó kórokozók, külső, káros hatások ellen védje a szervezetet. Normális esetben ez a védekező mechanizmus különbséget tud tenni az idegen és a saját sejtjeink között, ám autoimmun betegség esetén ez nincs így.

Több mint 80 ismert fajtája van az autoimmun betegségeknek. A leggyakoribbak közé tartozik a reumás ízületi gyulladás, az 1-es típusú cukorbetegség, a lisztérzékenység (cöliákia), a pikkelysömör, a lupusz, a szklerózis multiplex, az Addison kór, vagy a Hashimoto thyreoiditis (pajzsmirigy-alulműködés egyik formája).

Magyarországon a statisztikák alapján mintegy fél millió beteget tartanak számon, míg az Egyesült Államokban 23,5 millióra teszik azok számát, akik valamilyen autoimmun betegségben szenvednek (egyesek szerint ugyanakkor a valódi szám közelebb áll az 50 millióhoz).

Mi okozhatja az autoimmun betegségek növekvő gyakoriságát?

Bélflóra és autoimmun betegségek: mi az összefüggés?Az autoimmun betegségek kiváltó oka a legtöbb esetben ismeretlen, de kialakulásuk általában nem vezethető vissza egyetlen okra. Minden bizonnyal több tényező is szerepet játszhat a megjelenésében, például a növényvédő szerek használata, a levegőben és vizekben található méreganyagok, a gyógyszerek túlzott alkalmazása, a krónikus vírusos fertőzések, a penésznek kitettség, a krónikus stressz, és genetikai adottságok is.

Mégis, talán mind közül a legfontosabb tényező az úgynevezett nyugati étrend – melyet mi magyarok is követünk. Ez a fajta étrend sok gyorséttermi ételt tartalmaz, gazdag szénhidrátokban és genetikailag módosított összetevőkben, ugyanakkor nagyon szegény rostokban, zöldségekben és antioxidánsokban.

A nyugati étrend rendkívüli mértékben hozzájárul az elhízáshoz, emeli a gyulladások szintjét a szervezetben, valamint a bélflóra egészségére nézve is komoly negatív hatással van. Érdekes módon már az indiai ájurvéda és a hagyományos kínai gyógyászat is tudta, hogy a gyulladások mindig a belekben kezdődnek. Az autoimmun betegségek nagy része pedig, micsoda meglepetés, gyulladások formájában jelentkezik.

Az autoimmun betegségek és a bélflóra kapcsolata

Bélflóra és autoimmun betegségek: mi az összefüggés?A bélflóra az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok összessége, az emberi mikrobiom legnagyobb részét alkotja. Ebben a kontextusban „bél”-en a teljes emésztőrendszert értjük, a „flóra” pedig a „mikrobióta”, „mikroflóra”, „mikrobiom” szinonimája.

A bélrendszert a második agynak is szokták nevezni, ugyanis az agy mellett ez az egyetlen másik szervünk, mely saját idegrendszerrel rendelkezik. Az itt élő mikroorganizmusok kritikus szerepet játszanak az egészségünkben, többek között szabályozzák és védelmezik a bél nyálkahártyáját, részt vesznek a tápanyagok emésztésében, K- és B-vitaminokat termelnek, segítik a nyomelemek felszívódását, és az immunrendszert ellenanyag-termelésre késztetik.

A bélflóra egyensúlyának felborulása (diszbiózis), tudományos kutatások alapján, fokozza a gyulladásokat a szervezetben és hajlamossá teszi a szervezetet a különféle autoimmun betegségekre. Ha a bélnyálkahártya áteresztőképessége a gyulladások következtében megváltozik, akkor méreganyagok, káros baktériumok és idegen anyagok (pl. megemésztetlen ételmolekulák és nemkívánatos antigének) tudnak a véráramba jutni. Ennek a jelenségnek „szivárgó bél” a neve.

Ha ez az idő múlásával újra és újra bekövetkezik, a nagy fokú méreganyag-túlterhelés kiváltja az autoimmun betegség megjelenését vagy kialakulását. A bélrendszerben élő baktériumok aránya, illetve azok típusa is számít, ugyanis vannak hasznos és vannak káros baktériumok. A hasznos bélbaktériumok a bélnyálkahártya védőrétegeként funkcionálnak, megakadályozva, hogy olyan idegen anyagok átjussanak a bélfalon, melyeknek nem lenne szabad.

Amikor megváltozik a jó baktériumok és a kórokozó baktériumok mennyiségének összetétele, az hatással van a bélflóra immunszabályozó működésére, ami nehezíti a fertőzések leküzdését és megkönnyíti az autoimmun állapotok kialakulását.

Egészséges bélflóra: a gyulladások és autoimmun betegségek ellenszere?

A fentiek ismeretében nyilvánvaló, hogy az autoimmun betegségek, illetve a krónikus gyulladás kezelésében és megelőzésében kiemelt szerep jut az egészséges étrendnek, mely segít a bélrendszert meggyógyítani. A gyulladást okozó vagy allergiát, ételérzékenységet kiváltó ételek elhagyása az egyik legfontosabb lépés, amit meg kell tennünk.

Gyulladáskeltő ételek a glutént tartalmazó termékek, vagyis minden, amiben búza, búzadara, árpa, rozs, zab, tönkölybúza, kamut található. A gyakori bűnösök közé tartozik még a cukor, a tejtermékek és a szója is.

Bélflóra és autoimmun betegségek: mi az összefüggés?Nagyon fontos az is, hogy elegendő prebiotikus élelmiszert fogyasszunk, például: dió, hüvelyesek, zab, hagymafélék, articsóka, banán, alma. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor-bélrendszer felső szakaszában található emésztőenzimek, így változatlan formában jutnak el a vastagbélig, ahol serkentik a kedvező hatású jótékony baktériumok, azaz probiotikumok szaporodását.

A probiotikumok megfelelő szintjéről olyan ételekkel is gondoskodni tudunk, mint a savanyú káposzta, kovászos uborka, kefir, joghurt, miso leves, kimcshi és az érlelt sajtfélék. Emellett a pozitív hatású probiotikus baktériumokhoz nagy mennyiségben, napi rendszerességgel étrend-kiegészítő szedésével is hozzá lehet jutni.

A bélrendszer egészségét csontleves fogyasztásával is lehet támogatni; a csontlevesben található kollagén, illetve lizin és glicin aminosavak segítenek helyreállítani a bélnyálkahártyát, ami idővel javítja az immunrendszer működését.

Felhasznált irodalom

wikipedia.org/wiki/Autoimmun_betegs%C3%A9g
healthline.com/health/autoimmune-disorders
healthline.com/health-news/how-gut-bacteria-ease-autoimmune-diseases
mindbodygreen.com/articles/autoimmune-disease-gut-health
wikipedia.org/wiki/B%C3%A9lfl%C3%B3ra
drveronikavlasov.com/blog/2018/12/17/how-bad-gut-health-leads-to-autoimmune-disease
naturalallergytreatment.com.au/the-leaky-gut-and-food-sensitivity-connection/

Hozzászólások

Kérdése van?

Kíváncsi termékeinkkel kapcsolatban valamire és nem találja a választ?

Írja le nekünk, hogy miről olvasna szívesen és mi utánajárunk Önnek!

Itt írja meg üzenetét

Kapcsolódó cikkek