Ha még 5000 Ft értékben vásárol,
akkor a GLS futárszolgálatos KISZÁLLÍTÁS INGYENES!
0 db termék
0 Ft

Adalékanyagok, egyéb összetevők: miért kerülnek az étrend-kiegészítőkbe?

Adalékanyagok étrend-kiegészítőkben: miért van rájuk szükség?A vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb étrend-kiegészítőket vásárló emberek jelentős része kifejezetten egészségtudatos, vagyis nagy figyelmet fordít arra, hogy amit szervezetébe juttat, az biztonságos (és lehetőleg természetes) legyen. Emellett sokaknak egészségügyi okból, allergia, érzékenység miatt, vagy éppen etikai megfontolásból is számít, hogy mit szednek be nap mint nap. A Netamin Webshop-ban kapható termékek összetevői kapcsán is sok kérdést kapunk, különösen az úgynevezett adalék- és segédanyagokról. Ezek tulajdonképpen az „egyéb összetevők”, azaz inaktív anyagok, melyek az aktív hatóanyag mellett megtalálhatók a tablettákban és kapszulákban. De mi ezeknek a szerepe, miért kerülnek bele egyes étrend-kiegészítőkbe és van-e okunk félni tőlük? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

Az adalékanyagok típusai

Tömeg- és térfogatnövelő anyagok

Ahogy a névből is kiderül, ezeknek az a szerepe, hogy megnöveljék a kapszulák vagy tabletták méretét. Igen, ez azt jelenti, hogy a kapszulákban látható por sok esetben nem kizárólag az aktív hatóanyagból áll. Általában azért van szükség töltőanyagokra, mert nélkülük az aktív hatóanyag szinte nem is lehetne látható. Ne felejtsük el, vannak olyan étrend-kiegészítők, melyekben mikrogrammban mérhető az aktív hatóanyag (1 millió mikrogramm=1 gramm), pl.: jód, folsav, króm. Töltőanyag nélkül még a legkisebb kapszula is gyakorlatilag üresnek tűnne.

Kötő-, szilárdítóanyagok

A kötőanyagok pontosan azt teszik, amire a nevük is utal: egyben tartják a tablettában található összetevőket. A kötőanyagok szilárdságot biztosítanak, nélkülük a tabletták kisebb-nagyobb darabokra törnének, vagy akár egészen apró morzsákra esnének szét. A kötőanyagok egyben tömegnövelőként is funkcionálnak az alacsony dózisú tablettákban.

Csomósodást gátló anyagok

Szintén elég egyértelmű, leíró névvel van dolgunk: a csomósodást gátlók a nedvesség felszívása révén megakadályozzák, hogy összetapadjon és csomósodjon a kapszulák tartalma. Ez nem csak a polcokon történő tárolás, de már a gyártási és kapszulázási folyamat során is különösen hasznos, hiszen az összecsomósodó anyagok megakaszthatják, lassíthatják a gépeket.

Bevonók és fényezőanyagok

Adalékanyagok étrend-kiegészítőkben: miért van rájuk szükség?A bevonók és fényezőanyagok segítik egyben tartani a tablettákat, illetve megvédik az összetevőket a levegő nedvességtartalmától és egyéb sérülésektől. A bevonók és fényezők – mint például a zselatin – megkönnyítik a kapszulák lenyelését is.

Emulgeálószerek

Az emulgeálószerek olyan vegyületek, amelyek elősegítik egymásban nem oldódó anyagok (pl. a víz és a zsír) keveredését. Az élelmiszeripari technológiákban számos emulgeálót alkalmaznak az étel textúrájának javítására, mivel elegyítő tulajdonságuknak köszönhetően megakadályozzák a víz- és zsírnemű összetevők különválását a keverékekben. Az étrend-kiegészítőkbe hasonló célból kerülnek: az emulgeálószereknek köszönhetően egyenlően oszlanak el az összetevők a tablettákban vagy kapszulákban, valamint a gyártási folyamat során is biztosítják, hogy az összetevők nem válnak külön, a termékek összetétele között pedig nincs drasztikus eltérés.

Színezékek és ízesítők

Egyes készítményekbe színanyagok is kerülnek, hogy feljavítsák a tabletta vagy kapszula kinézetét, egységessé tegyék azt (egyes anyagoknál előfordulhatnak természetes színingadozások), illetve a szállításból, tárolásból adódó színelváltozásokat elkerüljék. Az ízesítők (édesítőszerek, aromák) általában a kellemetlen ízek elfedésére kerülnek bele termékekbe, néhány alapanyagnak ugyanis eredendően nincs különösebben kellemes íze

Stabilizátorok

A szín, állag, szerkezet megőrzésére kerülnek a különböző készítményekbe. Az emulgeálószerekhez hasonlóan segítenek biztosítani az összetevők homogén eloszlását a tablettákban vagy kapszulákban. Nem emulgeálók, ugyanakkor segítik az emulziók stabilitását megőrizni.

Biztonságosak-e az adalékanyagok?

Az uniós jog értelmében minden élelmiszer-adalékanyagot engedélyeztetni kell, mielőtt a gyártó felhasználja. Egy élelmiszer-adalékanyag csak akkor engedélyezhető, ha a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján a javasolt felhasználási mennyiségben nem jelent veszélyt a fogyasztók egészségére.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) áttekinti az adott adalékanyaggal kapcsolatos összes releváns vizsgálatot, majd véleményezi az adalékanyag várható felhasználási körülményeinek biztonságosságát. Ezután az Európai Bizottság és valamennyi Uniós Tagállam szakértői döntenek a vélemény alapján arról, hogy használatát engedélyezni lehet-e az EU-ban.

Az engedélyezett adalékanyagok között természetes és mesterséges eredetűek egyaránt megtalálhatók, így elsősorban a gyártók, illetve forgalmazók döntése, hogy mennyire törekednek természetes inaktív összetevők alkalmazására. Habár tudatos vásárlóként érdemes az adalékanyagok listáját is alaposan átnézni (különösképpen allergia vagy érzékenység esetén), ha megbízható forrásból vásárolunk étrend-kiegészítőt, akkor nincs semmi okunk aggódni. Az adalékanyagok biztonságosságát ugyanaz az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság értékeli, amely az étrend-kiegészítőkét és az üzletek polcain található élelmiszerekét is.

Az étrend-kiegészítőkben gyakran előforduló adalékanyagok:

• Zsírsavak magnéziumsói: Fényező anyagként és csomósodásgátlóként használják őket. A telített zsírsavak magnéziumvegyületei a zsíranyagcsere köztes vegyületeiként az emberi szervezetben is megtalálhatók. A zsírsavak magnéziumsói veszélytelennek számítanak, a zsíranyagcserébe kerülve lebomlanak.
• Dikalcium-foszfát: A foszforsav kalciummal alkotott sója, amit elsősorban csomósodásgátlóként alkalmaznak.
• Hidroxipropil-metil-cellulóz: A cellulóz származéka, amit bevonóként, fényezőként, emulgeálószerként és térfogatnövelőként alkalmaznak.
• Mikrokristályos cellulóz: A cellulóz egyik kristályos formája, amit emulgeálószerként és kötőanyagként alkalmaznak.
• Szilícium-dioxid: A szilícium oxigénnel alkotott vegyülete, a szervezetbe kerülve teljesen ártalmatlan. Csomósodást gátló anyagként alkalmazzák.
• Kroszkarmellóz-nátrium: A gyógyszertechnológiában is nagyon gyakran alkalmazzák, mivel segíti a tabletták szétesését a gyomorban, ami a hatóanyag-felszabadulás sebességét és a felszívódást gyorsítja. Étrend-kiegészítőkben, élelmiszerekben mint emulgeálószer van jelen. Nincsenek ismert mellékhatásai.

Felhasznált irodalom

blog.naturalhealthyconcepts.com/2014/07/01/excipients-in-supplements/
www.organicburst.com/blogs/ob-life/17363808-do-your-vitamins-contain-these-harmful-additives
greentree.coop/additives-in-supplements-what-are-those-odd-ingredients-pt-1/
tudatosvasarlo.hu/cikk/mi-elelmiszer-adalekanyag
tudatosvasarlo.hu/cikk/elelmiszer-adalekanyagok-es-ujraertekelesuk-eu-ban

Hozzászólások

Kérdése van?

Kíváncsi termékeinkkel kapcsolatban valamire és nem találja a választ?

Írja le nekünk, hogy miről olvasna szívesen és mi utánajárunk Önnek!

Itt írja meg üzenetét

Kapcsolódó cikkek