Ha még 5000 Ft értékben vásárol INGYENES KISZÁLLÍTÁS
0 db termék
0 Ft

Szelídgesztenye hatásai, sütése és további érdekességek

Így néz ki a szelídgesztenyeA gesztenye az őszi-téli időszak egyik elmaradhatatlan kelléke. Nem csak finom, de rendkívül egészséges is, ráadásul számtalan módon elkészíthető. A vizsgálatok és levélkövületek azt bizonyítják, hogy a gesztenye már ősidők óta az emberiség alapvető táplálékát jelenti. A rómaiak például úgy tartották, ott élhet jól az ember, ahol a szelídgesztenye megél. De mi teszi ennyire értékessé? Honnan származik? Mi a különbség a vadgesztenye és a szelídgesztenye között? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatsz választ cikkünkből!

A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafaj. Hívják még édes gesztenyének, európai vagy jóféle gesztenyének is. Tudományos nevét 1768-ban adta Philip Miller londoni botanikus. Érdekesség, hogy Linné 1753-ban még a bükk nemzetségbe sorolta Fagus castanea néven.

Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben, valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg. Jelentősebb szelídgesztenyések Magyarországon az Alpokalján vannak.

A szelídgesztenye megjelenése, jellemzői

Ez az egyik leghosszabb életű fa a Földön, viszonylag idősen, kb. 15-20 évesen terem először, és akár 1000 évig is elél. Nagy termetű fa, akár 30 méter magasra is megnő. Terebélyes, magasra boltozott koronája van, ami fiatal korában kúpos is lehet. Kérge kezdetben sima, szürkésbarna, idősebb korában mélyen repedezett. Keskeny fűrészes 10-25 cm-es levelei fényesek, bőrszerűek, fiatalon szőrösek, később kopaszak. A szelídgesztenye közepesen melegigényes. A mi klímánk alatt mindenhol megél, a zordabb téli időjárást, valamint a nyári hőséget egyaránt elviseli.

Szelíd gesztenye tüskés burokbanJúnius-júliusban virágzik. Egylaki, váltivarú porzós és termős virágai vannak. A termős virágokat kupacs veszi körül. Szeptember-november időszakban érik meg termése, amely szúrós, sűrű tüskés, zöldes burokban fejlődik ki. A termés sima, vagy bordázott vöröses-barnás héjjal rendelkezik, egyik oldalon matt színű folttal (pecsét). A külső héj mellett a gyümölcsöt egy belső vékony héj is borítja, ez rejti a fehéres-halványsárga színű termést. A termés egyik oldala lapos, míg a másik általában domború.

Figyelem! Az ehető szelídgesztenye nem összetévesztendő a kinézetre hasonló vadgesztenye termésével – utóbbi fogyasztásra nem alkalmas, sőt mérgező. A két növény egyébként nem közeli rokona egymásnak.

Története a messzi időkig visszanyúlik…

A szelídgesztenye Délkelet-Európa hegyvidékeinek párás völgyeiből már a történelmi időkben terjedt el szerte a kontinensen. Ehető terméséért a rómaiak sokfelé telepítették, fontos táplálékuk volt; a magjából lisztet őröltek. Castania néven illették utalva a görög thesszáliai Kasztanaia városára. Innen ered tudományos neve is. Valószínű, hogy a Brit-szigetekre és a Kárpát-medencébe is ők telepítették be. Érdekesség, hogy a római katonák gesztenye kását kaptak, mielőtt csatába indultak.

A szelídgesztenyét már az ősember is ismerte hazánkban, ezt támasztja alá az, hogy elszenesedett fáját megtalálták a bükki Hámori-, mai Anna-barlangban. A magyar gesztenye szó valószínűleg szláv közvetítéssel kerülhetett nyelvünkbe, 1200 körül. A 13. században a szelídgesztenye hazánkban már honos lehetett. A 17. századig a gesztenye szó önmagában, minden jelző nélkül csak a szelídgesztenyét jelenthette, hiszen a vadgesztenye csak a 16. századvégétől terjedt el Európa-szerte.

A 14. századi Franciaországban a cevennei gesztenyések jelentős szerepet játszottak a lakosság élelmezésében. Itt a 17. századig a kenyeret egyáltalán nem ismerték, viszont a hasznosítható földterület 90%-át gesztenyeültetvények tették ki. Hasonlóan jelentős lehetett a gesztenye, mint táplálék az olasz és a svájci Alpok melegebb völgyeiben. A szárított gesztenyét lisztté őrölték és kenyeret sütöttek belőle, ezért is nevezték a szegények kenyerének. Azt tartották, hogy egy fa termésével egy ember át tud telelni.

A szelídgesztenye jótékony hatásai

A szelídgesztenye energiatartalma alacsony, ellentétben más diófélékkel. Kevesebb benne a zsír, viszont szénhidráttartalma jelentős. Szénhidrát tartalmát főként keményítő (összetett szénhidrát) alkotja, amit a szervezet elsősorban energiaforrásként hasznosít.

Jó forrása az élelmi rostnak; 100 grammban kb. 8,1 gramm rost található (az ajánlott napi bevitel 21%-a). A rost többek között segít a koleszterin szint csökkentésében és az egészséges emésztés fenntartásában.

Gazdag C-vitaminban: 100 gramm gesztenye 43 mg C-vitamint biztosít. A C-vitamin gyorsítja a fogíny, a csontok, a fogazat és vérerek fejlődését, megújulását és gyógyulását. Erős antioxidáns, ami megvéd a szabad gyökök káros hatásaitól.

szelíd gesztenye sütése• A szelídgesztenye érdekessége a folát-tartalom, ami a zöld leveles zöldségekre jellemző, de a diófélékre egyáltalán nem. 100 gramm gesztenyében 62 mikrogramm folát található. Folátra szükségünk van a vörösvérsejtek előállításához és a DNS szintézishez. Terhesség alatt és előtt különösen fontos, hogy elegendő folátot vigyünk be szervezetünkbe.

• Nagyrészt telítetlen zsírsavakat tartalmaz: oleinsavat (18:1) és palmitoleinsavat (16:1). Kutatások alapján az egyszeresen telítetlen zsírsavak emelik a HDL („jó”)-koleszterinszintet és csökkentik az LDL („rossz”)-koleszterinszintet, ezzel hozzájárulnak a szívbetegségek megelőzéséhez.

• A gesztenye magas kálium és magnézium tartalmú táplálék. Ezen ásványi anyagok megfelelő bevitele alapvető fontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és kezelése szempontjából. A magnézium az egészséges csontokhoz is nélkülözhetetlen.

Kiváló forrása a vasnak, kalciumnak, mangánnak, foszfornak és cinknek. A vas segít megelőzni a vérszegénység kialakulását.

A gesztenye gazdag B-komplex vitaminokban is: 100 gramm biztosítja a szükséges napi niacin 11%-át, a B6-vitamin 29%-át, a tiamin (B1-vitamin) 100%-át és a riboflavin (B2-vitamin) 12%-át.

A gesztenye nem tartalmaz glutént. Emiatt a gluténmentes étkezés egyik népszerű összetevője, például a hagyományos liszt akár 100%-ban helyettesíthető gesztenyeliszttel.

Vásárlása és tárolása

Gesztenye vásárlásaA gesztenye októbertől márciusig kapható a piacokon. Vásárláskor a nagyméretű, friss gesztenyéket érdemes keresni. A jó gesztenye fényes, kívülről kissé olajos tapintású, nincsenek rajta sérülések, felülete sima és feszes. A frissességről úgy is megbizonyosodhatunk, hogy felvágunk egy-két szemet: a gesztenyebél ideális esetben sűrű, húsos, krémes-fehér. Ha ráncos, kis szemű, fénytelen vagy sérült, ne vedd meg. Érdemes megszagolgatni, az enyhén rothadt vagy penészes szag is rossz jel.

Mivel gazdag keményítőben, viszont kevesebb zsírt tartalmaz, mint más diófélék, ezért ha hosszabb ideig levegőn és magas páratartalmú környezetben hagyjuk, akkor gyorsan megromlik. A gesztenyét inkább a gyümölcsökhöz és zöldségekhez hasonlóan kell kezelni, nem pedig dióféleként. Vásárlás után a hűtőszekrény zöldséges rekeszében több hónapig is eltartható. Ha vízbe dobva a felszínen úszik, ki kell dobni.

A szelídgesztenye felhasználása – tippek a sütéshez

A szelídgesztenye nyersen is ehető, de jellemzően gesztenyepüré vagy sült gesztenye formájában fogyasztjuk a hidegebb hónapokban. Mindkettőt készíthetünk házilag.

Lisztes, édeskés, burgonyára emlékeztető ízének köszönhetően sós és édes ételek készítéséhez is nagyon jól felhasználható. Előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek és desszertek kedvelt összetevőjeként szolgál. Alapanyaga lehet süteményeknek, édességeknek; szárnyasok (pulyka, fácán) tipikus tölteléke; felhasználhatjuk sütve vagy főzve salátákban, tésztaételekhez; készítenek belőle lisztet, mézet és sört.

Maghéját és leveleit sampon készítéséhez is lehet használni, melytől a hajszálak fényesen csillogók lesznek.

A sült vagy főtt gesztenyét csak melegen lehet pucolni, kihűlve már lehetetlen a héjától megszabadítani! Főzés vagy sütés után tegyük néhány percre vizes, majd száraz konyharuhába, míg picit lehűl, és már lehet is pucolni. A gesztenyét hideg vízben tegyük fel főni, és főzés előtt hasítsuk be a héját x alakban.

Fűszeres sült gesztenye recept

Zsuzsi EXTRA sütési tippje, fűszeres sült gesztenye: vegyél fél kiló gesztenyét, 2-3 rozmaring ágat, sót borsot és 2-3 evőkanál vajat. A sütőt előmelegítette 200 fokra, a gesztenyéket vízbe tette és a púpos felükön bevagdosta őket keresztben (nem kell mélyen átvágni a héjat). Kicsit letörölte róluk a vizet, majd egy tepsibe alufóliát tett, arra kerültek a gesztenyék, tetejükre a rozmaringágak, só, bors és a vajdarabkák. Ezután egy másik fóliadarabbal betakarta őket, a fóliák szélét összehajtogatta, hogy ne csorogjon ki a lé, majd a fólia tetejére vágott egy kb. 5 cm átmérőjű nyílást, hogy a gőz távozhasson. Fél óra alatt puhára sütötte őket, majd miután kivette a tepsiből még rájuk csorgatta a sütés közben keletkezett levet. Próbáljátok ki!

Hozzászólások

Kérdése van?

Kíváncsi termékeinkkel kapcsolatban valamire és nem találja a választ?

Írja le nekünk, hogy miről olvasna szívesen és mi utánajárunk Önnek!

Itt írja meg üzenetét

Felhasznált irodalom

http://www.nutrition-and-you.com/chestnuts.html
http://www.tajokologiailapok.szie.hu/pdf/201202/21_Takacs.pdf
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szel%C3%ADdgesztenye
http://tutitippek.hu/blog/gesztenye.php
http://www.oee.hu/upload/html/2013-01/EVFA2007.pdf

Kapcsolódó cikkek