Lehet, hogy néha könnyet csal a szemünkbe, de mégis rendkívül hasznos a fogyasztása. Ősrégi konyhai fűszerünk a hagyma – a kínai kertekben már 5000 évvel ezelőtt termesztették – amivel nemcsak ételeinket tehetjük ízletesebbé, de az egészségünket is jobbá tehetjük. Rengeteg fajtája létezik a hagymának, ebben a cikkben végigvesszük, hogy mik a leggyakoribbak és milyen célokra használhatóak a konyhában, illetve az egészséges életmód részeként!
Miért olyan jó dolog hagymát enni?
Sok benne a vitamin és egyéb tápanyagok
A hagymák remek C-vitamin és élelmi rost források. Zöldség révén alacsony a zsír- és kalóriatartalmuk. Gazdag forrásai számos növényi tápanyagnak, azaz fitonutriensnek. Ezek a fitonutriensek a tudományos kutatások alapján antioxidáns hatást fejtenek ki, így hozzájárulnak a vérnyomás csökkentéséhez és segíthetnek bizonyos rákfajták kialakulásának megelőzésében.
Változatos
A hagymafélék sokféle színben (fehér, sárga, vörös, lila vagy zöld) és méretben léteznek. A hagymák íze ugyanakkor nem függ a színüktől. Lehetnek édeskés vagy egészen erős, csípős ízűek.
Könnyű felhasználni
A hagymát felszeletelve, felaprítva, felkockázva, reszelve is felhasználhatjuk. Szinte bármilyen ételhez illik. A nyers hagyma kiváló salátákba, szendvicsekbe, hamburgerekbe. A főtt hagymával ízesíthetünk levest, pörköltet, húsokat, babot, krumplit vagy bármilyen zöldséges ételt.
A hagyma vásárlása és tárolása
A hagymaféléket egész évben lehet kapni: megveheted frissen, szárítva vagy fagyasztva őket. Vásárláskor a kemény, tömör hagymákat válasszuk. A puhaság a rothadás jele lehet. A hagyma legyen száraz és legyen egy kis nyaka. A héja fényes, tapintásra ropogós, tömör legyen és szorosan rásimuljon a zöldségre.
Kerüld el a nedves vagy nagyon puha nyakú hagymákat. Szintén kerüld el azokat, amelyeknek a nyaka belül kemény, üreges, fás vagy amiken frissen hajtott csírák találhatóak.
A hagymát hűvös, száraz helyen kell tárolni. A száraz hagymák 3-4 hétig állnak el. A zöldhagymákat tároljuk a hűtőben, így körülbelül 1 hétig maradnak frissek.
Ismerjük meg a hagymaféléket közelebbről!
Több mint 500-féle hagyma létezik. A hagymaféléket két fő csoportba lehet sorolni: zöldhagymák és száraz hagymák. Ez utóbbi tulajdonképpen érett hagymát jelent, lédús hússal és száraz, papírszerű külső héjjal. Fontos tudni, hogy a különböző hagymafélék nem csak külsejükben és ízükben térnek el egymástól: a jótékony hatásaikban is különböznek. A legjobb, ha változatosan étkezünk és igyekszünk mindegyikből rendszeresen fogyasztani.
Száraz hagymák
A száraz hagymák remekül használhatóak főtt ételekhez, illetve olyan ételekhez, melyek erős ízeket igényelnek. Raguk, tésztaszószok, levesek, pörköltek, és pizzák gyakori hozzávalói. Lehet őket párolni, főzni, sütni, krémeket és szószokat készíteni belőlük.
Vöröshagyma
A vöröshagyma nagy mennyiségben tartalmaz egy kvercetin nevű polifenol vegyületet, ami természetes antihisztamin (csökkenti az allergiás reakciókat), javítja a prosztata egészségét, segít megőrizni az egészséges koleszterinszintet (HDL) és csökkenti a „rossz” koleszterint (LDL). A kvercetin koncentrációja nagyobb a száraz, külső héjban, mint a hagyma belső rétegeiben.
A vöröshagymában lévő kénvegyületek kedvezőtlen körülményeket teremtenek a gyomorfekély kiváltójának, a Helicobakter Pylorinak, sőt védenek az emésztőrendszeri, és a vastagbéldaganatok kialakulásától. Baktériumölő hatóanyagai miatt megfázás, influenza, köhögés és különböző gyulladásos megbetegedések ellen is régóta használják.
Elsősorban levesek, főzelékek, húsételek ízesítésére használjuk, de önálló ételeket is készíthetünk belőle (pl. hagymaleves). Nagy mennyiségű kéntartalma miatt túl erős ahhoz, hogy nyersen fogyasszuk. A kéntartalom okozza a könnyezést is a vöröshagyma szeletelésekor.
Lila hagyma
A lila hagyma remek C-vitamin forrás, 100 grammban az ajánlott napi C-vitamin bevitel több mint 10 százaléka van. 10 dkg lila hagyma 2 gramm rostot is tartalmaz, illetve az előzőleg említett kvercetin is megtalálható benne. A lila hagyma erősíti az immunrendszert, segítheti a sebgyógyulást, antioxidáns hatása révén semlegesíti a káros szabad gyököket.
Kiváló forrása a krómnak, mely csökkenti a vércukorszintet és elősegíti a sejtek inzulinérzékenységét. Allicin tartalma révén hozzájárul a szív- és érrendszer egészségének fenntartásához, csökkentheti a vérnyomást. Az Onionin A-nak elnevezett kénvegyület segítségével csökkenti a gyulladásokat és fájdalomcsillapító hatással is bír.
A lila hagyma íze enyhébb, édeskés. Nyers fogyasztásra is kiváló, grillezhetjük vagy rövid ideig főzhetjük más ételekkel.
Fehér hagyma
Édes ízű, kifejezetten salátába való hagymafajta. Itthon ritkábban kapható, ennek ellenére szinte biztosan mindenki találkozott már vele: az amerikai gyorséttermek ugyanis előszeretettel használják a hamburgereikben.
A fehér hagyma jótékony egészségügyi hatásai hasonlóak a vörös- és lila hagymához: antioxidáns, gyulladáscsökkentő és rákellenes vegyületeket tartalmaz, ugyanakkor kisebb koncentrációban, mint az említett hagymafélék. Az általános szabály, hogy minél csípősebb a hagyma íze és illata annál magasabb annak antioxidáns értéke. Éppen ezért a fehér hagymához hasonló enyhe és édes hagymák általában nem olyan előnyösek antioxidánsok szempontjából.
Mogyoróhagyma
A mogyoróhagyma, vagy más néven salotta, salottahagyma, a hagymafélék családjának önálló tagja. Feltehetően Közép- vagy Délkelet-Ázsiából származik, ahonnan Indián, illetve a Földközi-tenger keleti országain keresztül hozzánk is eljutott. Európában a francia konyhát hódította meg először.
A hagyma nemzetség más tagjaihoz képest több flavonoidot és fenolt tartalmaz. Illóolajainak köszönhetően nagyon jó hatással van az emésztésre, szabályozza a bélmozgást, megszünteti a székrekedés és a hasmenés tüneteit. Segít normalizálni a vérnyomást és a koleszterinszintet. Ásványi anyag tartalma is kiemelkedő, ezért nyugtatja az idegeket, javítja a vérkeringést és serkenti az anyagcserét is.
A mogyoróhagyma íze pikánsabb, és enyhébb, mint a vöröshagymáé. Salátákhoz, pástétomokhoz, krémekhez kiváló, frissen főzéshez használható, de savanyúság is készíthető belőle.
Fokhagyma
A fokhagymát természetes antibiotikumnak is szokás hívni, mégpedig a benne lévő rendkívül értékes hatóanyag, az allicin miatt. Az allicin több mint 20-féle baktériummal hatékonyan végez, többek között a szalmonellával és a staphylococcus-szal is.
A fokhagyma 100 -féle kénes összetevőt tartalmaz, melyek erősítik az immunrendszert és segítenek leküzdeni légúti és egyéb fertőzéseket, de emésztőrendszeri zavarok, gyomor- és bélpanaszok ellen is hatásos. Kutatások szerint a fokhagyma csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, lassítja az érelmeszesedés folyamatát, megóv a szívinfarktustól. A legújabb kutatások alapján azoknál az embereknél, akik rendszeresen fogyasztanak fokhagymát, jelentősen alacsonyabb a vastagbélrák, a gyomorrák és a nyelőcsőrák előfordulása.
Nem árt tudni, hogy nyersen és szétrágva, nyállal keveredve hat igazán, hő hatására ugyanakkor a jótékony hatóanyagok fokozatosan megsemmisülnek – minél tovább tart a főzés/sütés, annál kevesebb hatóanyag marad a fokhagymában.
Zöldhagymák
A zöldhagymáknak nagyobb a nedvességtartalma, mint a száraz hagymáknak. Ízük édes és enyhe. Nyersen is fogyaszthatóak, de salátákhoz, hamburgerekhez és szendvicsekhez is hozzáadhatjuk őket. Felhasználhatóak olyan ételekben, melyeket rövid ideig kell főzni. A zöldhagymák grillezhetőek és süthetőek is.
Újhagyma
Az újhagyma a tavasz egyik első friss zöldsége, tulajdonképpen nem más, mint a vöröshagyma fiatal példánya. A hagymákra oly jellemző allicin az újhagymában is fellelhető, ezért gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákmegelőző hatású. C-vitamin tartalmának köszönhetően erősíti az immunrendszert. Védelmet nyújt a szív- és érrendszeri betegségekkel szemben. Sok folsavat tartalmaz, ami sejtmegújító hatással rendelkezik, így késlelteti a szervezet öregedését.
Nagy mennyiségben tartalmaz illóolajokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Az újhagymában C-, B1-, B2-, B3-,B5-, B6-,H- és E-vitamin, folsav, nikotinsav, valamint vas, jód, magnézium, kén, szelén, foszfor, kálium, kalcium, réz, cink található.
Az apró, fehér hagymafejet és a zöld leveleket leginkább nyersen fogyasztjuk: az íz- illetve a gyógyhatás szempontjából is ez a legelőnyösebb. A fehér hagyma feletti zöld részt is nyugodtan fogyaszd, hiszen nagyon sok vitamint tartalmaz.
Póréhagyma
A póréhagymát az egyiptomiak és görögök a köhögés ellen és vízhajtóként használták. Nagyobb mennyiségben tartalmaz B6-vitamint, C-vitamint, K-vitamint és folsavat. Ásványi-anyag tartalmánál érdemes megemlíteni a vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot. Élettani szempontból fontos további tápanyagok még a póréhagymában: cink, mangán, szelén.
A fokhagymához hasonlóan tartalmaz allicint, ezért jótékony hatással bír a koleszterinszintre és magas vérnyomásra. A póréhagyma prebiotikumként serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását, ezért kedvezően hathat az egészséges bélflóra megőrzésére.
A póréhagyma gyökere és szára egyaránt felhasználható. Fogyasztható nyersen, salátában, az érettebb példányok csőben sütve, párolva, krémlevesekbe, vagy egyéb vegyes zöldséglevesekbe, főzelékekbe, ragukba használható.
Miért sírunk a hagymától?
A hagyma felvágása közben egy könnyezésre ingerlő, kéntartalmú gáz szabadul fel. Ez a gáz a levegőbe jutva érintkezik a szemünkkel, a szemben lévő vízzel keveredve kén-dioxidot, hidrogén-szulfidot és kénsavat alkot. Ez utóbbi aktiválja a szemidegeket, melyek jeleket küldenek az agyunkba. Az agy megkapja az üzenetet és aktiválja a könnymirigyeket, aminek eredményeképp elindul a könnyezés – a testünk ezzel a folyamattal igyekszik az irritáló kénsavat hígítani.
